A bonyhádi-majd szekszárdi edzés kialakulásának története

1 . rész: (Markovics Milán Mór)

milanHosszú történet lenne leírni miért, de a harcművészet mindig jelen volt az életemben. Gyerekkoromban a bonyhádi kyokushin karate klubba jártam, majd hosszú ideig pusztán elméletben foglalkoztam a témával. Középiskola után évekig (Chen stílusú) Taijivel foglalkoztam, közben belekóstoltam egy-két hónapra az eskrimába, jiujitsuba és wing tsun kungfuba és egy-két hétre más harcművészeti ágakba is. Így felszínes, de tág rálátásom lett a harcművészet világára. Végül úgy döntöttem, hogy valamit elkezdek, amiben végre jobban elmélyedek. 2004-ben már felfigyeltem a ninjutsura, ami egy hosszú távon tanulható, mély, sokrétű, ésszel űzhető harcművészet benyomását keltette. Úgy gondoltam ez lehet az, amit keresek. A budapesti Seijin Dojora találtam, ahol akkor Csics György (akkor még három danos) sensei tanított. Miután felkerestem elmondta, hogy Bonyhád környékén nem tud edzésről, de Pécsen van két tanítványa, ha van kedvem, akkor csatlakozzam az ő edzésükhöz.

Így lettem a harmadik tanítvány, hárman utaztunk Pécsről havonta Budapestre a senseihez tanulni, majd a többi alkalommal együtt edzettünk, gyakoroltunk Pécsen. Vizsgázni – a körülmények miatt – jóval ritkábban tudtunk mint a budapestiek, de az elsőt nagy élmény volt közösen és eredményesen letenni. Nehéz volt megoldani a pécsi és a budapesti utakat, ezért a heti egy edzés is kimerítő volt mind anyagilag, mind időben. Nekiláttam hát szervezni egy edzést Bonyhádon is, hasonlót a pécsihez. Egy évvel később azonban tanulmányi okok, majd egy sérülés miatt csaknem egy évig szünetelt az edzés, majd Pécsen is elmaradt. Egyszer ugyan még feléledt az aktivitásunk, akkor kaptam egy új fokozatot is, azonban új körülmények okán a budapesti edzések részünkről teljesen elmaradtak. Minden nem szűnt meg: volt, hogy havonta egyszer vagy ritkábban, de még találkoztunk és fölelevenítettünk valamit a ninjutsuból. Közben Csics sensei külföldön talált munkát, így végleg megszűnt a szakmai felügyeletünk.

Több évvel később kezdett újra éledezni az edzés városunkban. 2009-ben négyen kezdtünk újra elmélyedni a bujinkan gazdag világában, és elkezdtük tervezni, hogy újra egy mester szakmai felügyelete alatt haladjunk ezen harcművészet útján…

2 . rész: (Borsos Balázs)

… 2009-ben a helyi honvéd hagyományőrző egyesület tagjaként részt vettem egy alapfokú önvédelmi oktatáson, amit Markovics Milán Mór tartott a részünkre. Ekkor találkoztam először a gyakorlatban a ninjutsuval…

bb1– azért gyakorlatban, mert tudtam azt, hogy Milán milyen harcművészeti ágat kezdett el tanulni, beszélgettünk is róla, mutatott is egy-két egyszerűbb fogást, de ennyiben kimerült az érdeklődésem akkoriban. (hogy miért, azt ma visszagondolva végképp nem értem én sem…) Az egyetemi évek alatt az egyik lakótársam is járt Szegeden ninjutsura, de szintén utólag értehetetlen okból, nem mutattam akkor komolyabb érdeklődést a dolog iránt –

…komolyabban akkor 2009 szeptemberében láttam először, milyen is egy edzés, illetve mennyire hasznos lehet az itt megszerezhető tudás, így bekéretőztem a kis csapatba. Hamar megkedveltem a ninjutsut. Kb. fél év edzés után Milánnak el kellett mennie Bonyhádról a munkája miatt, így mélypontra jutott a bonyhádi edzés. Hárman-négyen próbáltuk az alapokat gyakorolni, de úgy, hogy igazából egyikünk sem tudta biztosan, jól csináljuk-e, hiszen nem volt senki, aki kijavítson minket.

2010 júniusában adódott egy lehetőség, hogy kipróbáljam magam “élesben”. Milán mindig is mondta, hogy ha egyszer Pesten lesz alkalmam, mindenképp menjek el a Seijin dojo egy edzésére. Nos, megfogadtam a tanácsát, és az egyhetes szabadságom alatt felkerestem a dojo akkori és mostani vezetőjét, Darányi Gábor sensei-t, hogy csatlakozhatnék-e hozzájuk néhány edzés erejéig. Ekkor, látva az ottani légkört, még inkább megjött a kedvem ehhez a harcművészethez. Ezután úgy alakultak a dolgok, hogy a hétvégéimet Pesten töltöttem, így a péntek esti edzéseken ott lehettem, és sokat tanulhattam. A Pesten megszerzett tudást Darányi sensei engedélyével tovább adhattam Bonyhádon is ahol Darányi Gábor sensei engedélyével és felügyeletével tartottam ezt követően az edzéseket.

Comments are closed.